Nyírbéltek nagyközség

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Nyírbátori kistérség
Lakosság: 2997 fő
Terület: 62.17 km²
Népsűrűség: 48,21 fő/km²
Rang: nagyközség
Körzet hívó: 42

Fekvése

A megye délkeleti részén, a Nyírségben fekvő település.

Legközelebbi települések

Nyírbátor 10 km, Nyírlugos 7 km, Nyíradony 14 km, Piricse 8,5 km, Ömböly 7,5 km, Encsencs 7,5 km, Nyírpilis 12 km távolságra található.

Története

A település neve 1265-ben, V. István oklevelében tűnik fel először.

1325-ben Béltek (Nyírbéltek) a Balog-Semjén nemzetség birtokfelosztásakor a nemzetség Kállay-ágáé lett, akik ezután egészen a XVIII. század végéig a falu földesurai maradtak, bár mellettük több részbirtokosa is volt a településnek.

1569-ben Prépostváry család, Prépostváry Bálint nyer itt részbirtokként királyi adományt.

1633-ban a bélteki uradalmat részbirtokként Prépostváry Zsigmond kapja királyi adomány gyanánt, mely még 1644-ben is birtokaként szerepel, majd részét – magtalan halála folytán – 1778-ban gróf Károlyi Antal kapja ugyancsak királyi adományként.

A település a XVII. század végére már majdnem elnéptelenedett, lakói az 1700-as években Kállay Sándor közeli Encsencs-i birtokára költöztek át.

A néptelenné vált falut birtokosa, a Kállay család később görög katolikus ruszinokkal népesítette be.

1785-ben a falu még mindig a Kállayaké, ekkor csupán 769 lakója volt.

A lakosság száma 1848-ra már majdnem a duplájára nőtt, a beköltözések folytán vegyes származású és vallású népesség alakul ki. A ruszin etnikumu lakosság a XX. század elejére elmagyarosodott, de görög katolikus vallását megtartotta. 1920-ban a településnek 1514 görög katolikus, 710 római katolikus, 237 református 121 izraelita és 2 evangélikus lakosa van.

A falu 1922-től a Ligetaljai járás területéhez tartozott Hágótanya, Lejtőtanya, Lebujtanya, Cifraszállás és Gyármajor nevű területekkel együtt.

1950-ben, mikor Ligetalja járás megszűnt, a falut a Nyírbátori járáshoz sorolták.

1971-től mint közös tanácsú község szerepel, majd 1975-től nagyközség lett.

1989-től Nyírbátor vonzáskörzetébe tartozik.

Nevezetességei

Római katolikus templom – Az 1222-ben épült temploma 1787-ben leégett, azt kb. 30 évvel később Kállay Ignác, a falu akkori földesura helyreállíttatta. Nyugati homlokzatán álló kis tornyát 1925-ben építették.

Következő községek

További községek